Nem szenvedek az elmebajtól.
Minden percét élvezem.

Elcsépeltnek tűnhet, de sajnos igaz, hogy hihetetlenül felgyorsult – és folyamatosan gyorsuló – életünkben egyre nehezebb önmagunkra figyelni. Rettentően sok inger ér minket a nap minden percében: emberek, forgalom, munka, projektek, közösségi média, környezet, hangok, színek, ízek, illatok, érzések, döntések, wááááá… Az egész egy nagy kavalkád, az agyad folyamatosan pörög, és alig várod az ebédidőt, hogy szusszanj egy kicsit. De mikor lesz időd kikapcsolni?

Ne küszködés legyen,
hanem élvezet!

Egész életemben a sport jelentette a fejem kitisztítását. A lassan 25 év karate minden egyes edzésén sikerült kizárni a külvilágot, elengedni a problémákat, letenni a cuccot a hátamról. Utána természetesen fejbe vágtak az ügyes-bajos dolgaim, de edzés után, tiszta fejjel mindig jött a megoldás is.
Jelenleg is ez a helyzet, amihez csak hozzá ad a funkcionális edzés, ahol új határokat feszegethetek.

Work-life balance
vagy life-work balance?

Célom, hogy a tested fejlesztése mellett segítsek neked megtalálni a saját zen állapotodat, mert ahogy az egyik kedvenc könyvemben olvasható: “Az ülés zen, a séta zen, az iPhone zen.” Így viszont minden cselekvésnek megvan a maga zen vagy flow állapota, ha megfelelően állsz hozzá.

Ez nem misztikum, csupán az elérhető testi-lelki egyensúlyod megteremtése, és a “De jól érzem magam a bőrömben!” elérése.